Az Európai Unió ismét csökkentette az idei és a következő évre vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzését

November 15-én az Európai Bizottság közzétette az őszi 2023 Economic Outlook jelentését, amely csökkentette az EU és az eurózóna idei és jövő évi gazdasági növekedési előrejelzését. A jelentés megjegyezte, hogy az európai gazdaság lendületét vesztette idén a magas megélhetési költségek, a gyenge külső kereslet és a monetáris szigorítások közepette. A jelentés 2023 évre 0,6%-os GDP-növekedést prognosztizál az EU-ban és az euróövezetben is, mindkettő 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint a Summer Economic Outlook jelentésben előrejelzett érték 2{{20}}24-ben 1,3%-os növekedést prognosztizál az EU-ban, az euróövezetben pedig 1,2%-os növekedést, mindkettő 0,1 százalékponttal alacsonyabb a korábban vártnál. Szeptember 11-én közzétett, 2023. nyári gazdasági kilátásokról szóló jelentésében az Európai Bizottság 0,8%-ra csökkentette az EU 2023-as gazdasági növekedési előrejelzését a tavaszi kilátások jelentésében szereplő 1,0%-ról, az euróövezet 2023-as gazdasági növekedési előrejelzését pedig 0,8%-ra. % 1,1%-ról. A legfrissebb jelentés megállapította, hogy a magas infláció és a szigorúbb monetáris politika, valamint a gyenge külső kereslet a korábban gondoltnál nagyobb hatást gyakorolt ​​a gazdaságra. A legfrissebb üzleti mutatók és felmérési adatok arra utalnak, hogy a megnövekedett bizonytalanság miatt az idei negyedik negyedévben tovább lassul az európai gazdasági aktivitás. Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa szerint az inflációs nyomás, a szigorúbb monetáris politika és a gyenge globális kereslet megviseli a háztartásokat és a vállalkozásokat. Emellett a megnövekedett geopolitikai feszültségek tovább növelik a bizonytalanságot, és elhomályosítják a gazdasági kilátásokat. Az idei őszi gazdasági kilátások először Bosznia-Hercegovinára, Moldovára és Ukrajnára terjednek ki. A három országnak az Európai Tanács tavaly tagjelölt státuszt adott.