A Kereskedelmi Minisztérium Kínai Kereskedelmi Jogorvoslati Hálózatának statisztikái szerint India 2023-ban 22 kereskedelmi jogorvoslati vizsgálatot indított Kínával szemben, és ebben az évben a világon a legtöbb kereskedelmi jogorvoslati vizsgálatot folytató ország lett Kínával szemben. Az Egyesült Államok és az Európai Unió a második, illetve a harmadik helyen végzett 12, illetve kilenc esettel. Ezzel szemben 2023-ban Kína egyetlen kereskedelmi korrekciós vizsgálatot indított más országokkal és régiókkal szemben, vagyis tavaly júliusban Kína dömpingellenes vizsgálatot jelentett be az Egyesült Államokból származó propionsav behozatalára vonatkozóan.
Az India által Kína ellen indított 22 kereskedelmi jogorvoslati vizsgálat 20 dömpingellenes, egy szubvencióellenes és egy védintézkedési ügyet foglal magában. Közülük az első három iparág a vegyipari nyersanyag- és termékipar 10 esetben, a fémtermék-ipar 4 esetben, a nem fémtermék-ipar 2 esetben. A statisztikák azt mutatják, hogy 2023-ban más országok és régiók 87 kereskedelmi jogorvoslati eljárást indítottak Kínával, az első három helyezett Indiával, az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval szemben, összesen 43 esettel, ezek 50%-át teszik ki. Közülük India negyedét tette ki 22 esettel, ezzel az ország lett az az ország, amely a legtöbb kereskedelmi jogorvoslati vizsgálatot kezdeményezte Kínával szemben. Tavaly év végén a Shanghai Pudong Nemzetközi Kereskedelmi Kamara megemlítette a „Dynamic Briefing on International Trade Remedy Rules” című dokumentumban, hogy India belföldi kereskedelmi protekcionista erői mélyen gyökereznek, és gyakran indít kereskedelmi súrlódásokat és kereskedelmi jogorvoslati intézkedéseket külföldön. 2014 óta az Indiában benyújtott kereskedelmi jogorvoslati ügyek száma a világon a második az Egyesült Államok után. Különösen az elmúlt években, a Kína és India közötti növekvő kereskedelmi hiány miatt India és Kína közötti kereskedelmi súrlódások egyre hevesebbek lettek. India csak 2023 szeptemberének végén indított 10 nap alatt több mint 10 dömpingellenes vizsgálatot Kínával szemben.
A Kínai Kereskedelmi Jogorvoslati Információs Hálózat adatai azt mutatják, hogy az elmúlt években India Kínával szembeni kereskedelmi jogorvoslati intézkedései magasak voltak, és messze megelőzték más országokat. Liu Xiaoxue, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Ázsia-Csendes-óceáni és Globális Stratégia Intézete Dél-Ázsia Kutatóközpontjának igazgatóhelyettese a Global Timesnak adott interjújában azt mondta, hogy India nemcsak a Kínával fennálló hatalmas kereskedelmi deficitet akarja visszafordítani. hosszú ideig, de különféle intézkedéseket is hoz a hazai iparágak védelmének erősítése érdekében, amelyet a „Make in India” stratégiai cél vezérel. Ezért egyike volt azoknak az országoknak, amelyek a legtöbb kereskedelmi jogorvoslati vizsgálatot folytatták Kínával szemben. 2023-ban LAN Jianxue, a Kínai Nemzetközi Tanulmányok Intézete Ázsia-Csendes-óceáni Tanulmányok Intézetének igazgatója az Evolution and Way Out of China-India Relations című könyvében megemlítette, hogy India hosszú ideje egy nagyhatalom álma volt. erős „kínai komplexum”-ba burkolózva, vagyis Kína az alsó referenciavonal India nagyhatalmi státuszra való törekvésében, de egyben a nagyhatalmi státus versenytársa vagy felülmúlandó tárgya, és egyben a felemelkedését befolyásoló legfontosabb külső ok is. A 2020. júniusi Galavan-völgyi incidens után a kínai-indiai kapcsolatok a kapcsolatok 1988-as normalizálódása óta a legsúlyosabb hatást szenvedték el, és hosszú ideig a "pangás és súrlódás" állapotában rekedtek. India ekkor kezdett intenzívebbé tenni a mesterséges intézkedéseket a normális kétoldalú kereskedelem és befektetések akadályozására.
Lou Chunhao, a Kínai Kortárs Nemzetközi Kapcsolatok Intézete Dél-Ázsia Intézetének ügyvezető igazgatója tavaly december 27-én azt írta, hogy India „gazdasági és kereskedelmi szétválasztása” Kínától szinte lehetetlen, mindegy a kínai-indiai gazdasági, ill. kereskedelmi kapcsolatokból vagy a globális piacról. Meggyőződése, hogy Kína áruexportja Indiába erősen koncentrált, magas hozzáadott értékű, sőt abszolút domináns pozíciót foglal el a kommunikációs eszközök, nyersanyagok és egyéb területeken. India nem tudja fejleszteni feldolgozóiparát Kína ellátási lánca nélkül; Ráadásul az indiaiak érzékenyebbek az áruk árára, ami az olcsó kínai árukat is komoly piacot jelent Indiában. Liu Xiaoxue azt is elmondta a Global Times riporterének, hogy a Kína és India közötti növekvő kereskedelmi volumen pontosan azt mutatja, hogy a két ország ipari lánca nagyon szorosan integrálódott, ami miatt India nem képes rövid távon elérni a Kínától való "leválást". Liu Xiaoxue úgy véli, hogy a Kínával való gazdasági és kereskedelmi együttműködés erősítése éppen a kedvező feltételek a "Make in India" megvalósításához, és megvalósíthatja a két ország kölcsönös előnyeit. India gyakori kereskedelmi korlátozásaival szemben a Shanghai Pudong Nemzetközi Kereskedelmi Kamara rámutatott, hogy a gyakorlatban az indiai pénzügyminisztérium végül úgy dönt, hogy nem hoz dömpingellenes intézkedéseket, figyelembe véve a továbbfelhasználók közérdekét. Ezért ha a kínai vállalatok aktívan együttműködhetnek az indiai importőrökkel és a feldolgozóipari egységekkel annak érdekében, hogy tisztázzák az indiai pénzügyminisztérium felé, hogy a dömpingellenes intézkedések végrehajtása nem szolgálja India közérdekét a közérdek és az ipari lánc egyensúlya szempontjából. , ez valószínűleg arra készteti az Indiai Pénzügyminisztériumot, hogy a kínai vállalatok javára döntsön.
