Az edzés során, ha az oltás által keltett hatalmas feszültség nagyobb, mint magának az anyagnak a szilárdsága, és meghaladja a képlékeny alakváltozási határt, az repedésekhez vezet. A kioltó repedés gyakran röviddel a lótest átalakulásának megkezdése után keletkezik, és a repedés eloszlásának nincs meghatározott szabálya, de általában könnyen kialakulhat a munkadarab éles sarkánál és keresztmetszeti mutációinál. A mikroszkóp alatt megfigyelt kioltó repedés lehet szemcseközi vagy transzgranuláris repedés. Egyesek sugárirányúak, mások pedig egyvonalasak vagy hálózatok. A martenzites átmeneti zónában a túlzott lehűlés okozta kioltó repedés gyakran transzgranuláris eloszlású, és a repedés viszonylag igaz, és a kis repedés körül nincs elágazás. A magas oltási hevítési hőmérséklet okozta oltási repedések a kristály mentén eloszlanak, a repedés vége finom, a túlmelegedés jellemzői: szerkezeti acélban durva, hegyes martenzit figyelhető meg; Szerszámacélokban eutektikus vagy szögkarbidok figyelhetők meg. A szénmentesített felületű, magas széntartalmú acél munkadarabon az edzés után könnyen hálórepedések keletkezhetnek. Ennek az az oka, hogy a felületi szénmentesített réteg térfogat-tágulása a kioltó hűtés során kisebb, mint a nem szénmentesített magé, és a felületi anyag a mag tágulása révén széthúzódik egy hálózatban.
Az oltórepedések alapvető formái főként: hosszanti Raven, keresztirányú repedések, hálórepedések és héjrepedések stb., a konkrét helyzet a következő: 1, hosszirányú repedések többnyire az edzett acélon keletkeznek, és a tangenciális húzófeszültség az edzett acélon. felülete nagyobb, mint az axiális húzófeszültség megjelenhet. A repedések tengelyirányban oszlanak el a felülettől a középpontig. 2, keresztirányú repedés ez abban az esetben, ha a munkadarab nem oltott, keletkezik az átmeneti zónában a kioltott réteg és a nem oltott mag között. A belső feszültséget a felületi összenyomás jellemzi, a nyomófeszültség a felülettől bizonyos távolságban húzófeszültséggé válik, a tengelyirányú húzófeszültség pedig a legnagyobb, ami keresztirányú repedéseket eredményez. 3, a feszültségkoncentráció repedt részei szögekkel, bevágásokkal, hornyokkal könnyen előállíthatók a feszültségkoncentrációban. Az egyenetlen kioltó hűtéssel párosulva gyakran könnyen repedések keletkezhetnek ezeken a részeken. Ennek a repedésnek nincsenek rögzített morfológiai jellemzői. 4, hálós repedés Felszíni repedés, mélysége sekély, általában 0.01-2mm tartományban, a repedéscsászár bármely irányban, hálózatot alkot. A nagy széntartalmú acél munkadarab felületi széntelenítése után martenzites fajlagos térfogata kicsi, ami húzófeszültséget okoz a felületen és hálórepedésekhez vezet. Az 5. ábrán látható, hogy a hámlási repedés egy nagyon vékony tartományban keletkezik, éles feszültségátmenettel, és a felület megreped, amikor a belső repedés a felülettel párhuzamosan jelentősen megnyúlik.
